Relációs adatbázis

 Attribútum: Az oszlopok nevei, amelyek egy reláció tulajdonságait írják le. Minden attribútumhoz egy domain tartozik.

• Domain: Az értékkészlet, amelyből az attribútum értékei kiválasztásra kerülnek (pl. városok nevei, vezetéknevek) 

Előfordulás (rekord): Egy adott sor, amely egy egyed adatait tartalmazza. Például egy személy adatai: név, cím, születési hely.

Relációs séma: Az adatok struktúráját határozza meg a tervezési fázisban. Példa: Felhasználók(Név, Kor, Város).

Relációs adatbázisok szabályai

1. Az egyedek (rekordok) sorrendje nem számít, mivel halmazokról beszélünk.
2. Nem lehet két azonos rekord a relációban (ismétlődés tilalma).
3. Az attribútumok sorrendje lényegtelen.
4. Minden attribútumhoz egyértelmű név tartozik.
5. Minden attribútumnak van értéke, amely a domainből származik.

Táblázatos ábrázolás

A relációk táblázatokban jelennek meg:

• Fejléc: Az attribútumok nevei.
• Sorok (rekordok): Az egyedek adatai.
• Cellák: Egy adott attribútumhoz tartozó konkrét értékek.

Információtartalom

Az információt nem az egyedi adatok hordozzák, hanem az, hogy egy soron belül milyen adatok kapcsolódnak egymáshoz. Például a „Kovács István Kaposváron él” sor ad információt, míg önmagában a „Kovács” vagy „Kaposvár” nem.

Műveletek relációkon

Alapműveletek

1. Descartes-szorzat: Két halmaz összes lehetséges elempárjának kombinációja.

   • Pl. D1 = {A, B}, D2 = {1, 2} → (A,1), (A,2), (B,1), (B,2).

2. Unió (egyesítés): Két reláció összes egyedi rekordjának összevonása.

   • Példa:
     R1 = {(1,2,3), (3,2,1)}, R2 = {(1,4,3), (2,2,3)}
R1 ∪ R2 = {(1,2,3), (3,2,1), (1,4,3), (2,2,3)}.

3. Különbség (kivonás): Az első relációból azokat a rekordokat hagyjuk meg, amelyek a másodikban nem szerepelnek.

1. • Példa:
     R1 = {(1,2,3), (3,2,1)}
R2 = {(1,2,3)}
R1 \ R2 = {(3,2,1)}.

2. Szelekció (kiválasztás): Egy reláció azon rekordjainak kiválasztása, amelyek megfelelnek egy adott feltételnek.

3. Projekció (vetítés): Adott attribútumok kiválasztása a relációból.

Származtatott műveletek

1. Metszet (közös rész): Két reláció közös rekordjait adja meg.

2. Natural Join (természetes illesztés): Két reláció közös attribútumainak egyezése alapján végzett illesztés.

3. Theta Join (általános illesztés): Rekordok illesztése egy tetszőleges logikai feltétel alapján.

   A relációs adatbázisok lehetővé teszik, hogy hatékonyan tároljuk, rendezzük, és elemezzük az adatokat matematikai alapelvek alapján. Az alapműveletek és származtatott műveletek segítségével komplex adatkapcsolatok hozhatók létre, amelyeket táblázatok formájában ábrázolunk, de a lényeg mindig az információk közötti összefüggés.

   Leképezés 

   Az ER-modell egy adatbázis tervezési módszer, amely az egyedeket (entitások) és azok tulajdonságait (attribútumokat) írja le. A relációs adatmodell az ER-modell alapján strukturált formában jeleníti meg az adatokat.

   Először az adat egy egyed-kapcsolat modellben jelenik meg 

   • Az „E” jelöli az egyed típust (pl. egy személy vagy tárgy).
   • Az „A1”, „A2”, „A3”, „A4” az egyedhez tartozó attribútumokat jelöli (pl. név, cím, telefonszám).
   • Az ER-modell segít az adatok logikai tervezésében, de nem definiálja, hogy ezeket hogyan tároljuk.

Ez az adat relációs adatmodellben: 

1. • Az egyedet egy táblázat reprezentálja, amelynek neve szintén „E”.
   • Az attribútumok oszlopokként jelennek meg (pl. „A1”, „A2”, „A3”, „A4”).
   • A táblázat sorai az egyed konkrét előfordulásait (rekordjait) tartalmazzák, például egy-egy személy adatait.

Átalakítás folyamata

Az ER-modell logikai struktúrája átültethető a relációs adatmodellbe:

• Az egyedekből táblák lesznek.
• Az attribútumok az oszlopokat alkotják.
• Az egyedi előfordulások (rekordok) töltik meg a táblák sorait.

Fontos megjegyzések

• Kulcs attribútum: Egy attribútum vagy attribútumkombináció, amely egyértelműen azonosít egy rekordot (pl. „A1” lehet az elsődleges kulcs).
• Kapcsolatok leképezése: Ha két egyed között kapcsolat van, akkor az a relációs modellben külön táblaként vagy idegen kulcsok segítségével ábrázolható.